– Valaki az őrületbe akar kergetni! – panaszolta
a nyeszlett fickó enyhe remegéssel a hangjában, és Ben arra gondolt, hogy annak
a valakinek bizony könnyű dolga lesz.
Hátradőlt a kényelmes, bőr forgószékben, amit
nemrég szerzett be a régi rozoga helyett, és szemügyre vette legújabb ügyfelét.
A pasas világos szakállára ráfért volna egy igazítás, divatjamúlt farmeringben
feszített, fakókék, szokatlanul hosszú szempillákkal keretezett szeme zavartan cikázott
ide-oda, mindig csak egyetlen pillanatra állapodva meg azon, amit éppen nézett.
Jelenleg az ablak előtt terpeszkedő kanapét, amire Flórának köszönhetően a régi
kopott, virágmintás helyett, kék-zöld csíkos huzat került.
– Pontosan mit ért őrületbe kergetés alatt – pillantott Ben az íróasztalon fekvő megbízási szerződésre –, Mezei úr?